West Side Zoli

Kilenc hónap alatt nyolc doboz. Ennyi gyűlt össze, mondjuk ebből kettő (vagy egy???) csak papírok voltak, az összes kinyomtatott, kijavított, átírt, stb forgatókönyv, amit írtam, jöttek át ide mind. Ennek például az az értelme, hogy máris nem találok egy dokumentumot sehol, de ha legalább papíron megvan, akkor mégsem ugrom ki a 21.-ről. A 21.-ről majd később. Most csak annyit, hogy MAGAS.
Az ujjamat kétszer elvágtam (mellékelt fotó a fészbukon), mikor lebontottam az egérkerítést. Most már megértettem, miért nem tette be egyetlen egér se november óta a lábát (G.P. látta belőle az utolsó példányt, az ágyon olvasva közölte velem, hogy "egyébként mozgott a függöny", némi Agatha Christie-s felhanggal. ): ugyanis emberi erővel is nehéz volt letépni a több rétegnyi steelwhoolt (edénymosogató), hátmég a purhabot, ami nagyjából olyan állagú maradt néhány melyen, mint egy masszív rágógumi, nem emlékszem annak a nevére, amit csak brutál kiszerelésben lehetett kapni Ausztriában, zöld volt vagy rózsaszín, és a hűtőszekrény-mosógép mellett azt is tonnaszámra hozták be a magyarok, én pl. száz schillingért vásároltam kizárólag édességet, akkor úgy éreztem, most már nyugodtan halhatok meg. Na szóval amelyik hülye egér meg is próbálkozott vele, az tutira feladta, beleragadt a foga, meg meg is halt volna a purhabtól, kicsit féltem is, mi van, ha döglött egértetemek (a döglött és a tetem az fölösleges ismétlés???) fekszenek szép sorban a purhab mögött, de nem feküdtek.

Ha nekem valaki azt mondja, 6 órád van arra, hogy kitakarítsd a lakást, pánikba esem, gyorsan elmegyek kajáért, mert ugye első a túlélés, valahogy kibírok hat órát vegyszerszagban, vödörrel és felmosórúddal, ha van mit enni, bár nincs mivel, mert a cuccokat előző nap elszállítottuk már. (na az még egy szép történet volt, bár könnyebben ment mint gondoltam). A takarítás amúgy is kikészít, hát még, ha tudom, hogy jön majd ez a gondnok, aki megnézi, minden rendben van-e, aztán vagy visszakapom a depositot, vagy nem. A gumikesztyűt egy perc alatt marta szét a padlóápoló, ez pont jót tett a frissen beragasztott kezemnek, közben járt az agyam: és még a hűtő, és még a kád, és még felmosni a konyhát, és akkor melyiket előbb, és a fagyasztott zöldborsók a hűtőben, ja de leolvasztottam a hűtőt, tehát áll benne a víz, sose leszek kész, bukom a depositot, nem tudom kifizetni ergo az új lakásomat, rémálom. Előre sajnáltam a következő lakót a rengeteg rés miatt, ahol ki-be mászkálhatnak majd az egerek.

Bezzeg a 21.-re nem jönnek fel. Hehe. Nincs az a bolond, aki ekkora távot megmászna, kifáradnak a bogarak is, mire ide felérnek, kivéve egy extra erős legyet, aki azért csak bejutott az ablakon, na, ki már nem. Az új ház a Hell's Kitchenben van, vagyis ott, ahol a Pokoli lecke játszódik, amikor a gyerekek eltolják a hot dog standot. 42-43. utca. A Times Square 7 perc gyalog. A Times Square egyébként New York legelviselhetetlenebb pontja, az ember egyszer megnézi turistaként, lefotózza minden irányból (az egy főre jutó viktória jelet mutató emberek száma itt a legnagyobb. Én nem értem ezt a viktória jelet. Győzelem, hogy eljutottam végre a Times Square-re??? Minden turista Viktória jelet mutat, én magam fotóztam csak kettőt belőlük, én kevés vagyok ahhoz, hogy ezt megértsem. Szóval ha az ember egyszer átment (átverekedte magát) a téren, csodálkozott, hogy "hát itt nappali fény van éjjel is, beszarás", akkor most már örökké el akarja kerülni. Én szerintem vagy 2000 fényképen vagyok rajta, csak amíg eljutok egyik oldalról a másikra, nappali fényben még éjszaka is. A kondibérletemet lemondtam, mert van a házban. A New York Sports Club csak büntetés fejében törli a tagságit, kivéve, ha messzire költözöm vagy lesérültem. Erről persze igazolást kérnek, csak nem tudták, hogy magyar vagyok, bármiről szerzek igazolást, arról is, hogy meghaltam, pont egy "csak oda" repülőjegy nehogy már gondot okozzon. Van uszoda is, végre, amióta itt lakom, minden reggel elmentem úszni, szaunázni, egyelőre úgy érzem magam, mint egy hotelban. Végre soha többé nem hivatkozhatok arra, hogy esik az eső, ezért nem megyek edzésre vagy futni, most már ilyen nem lesz. Van mosoda is, meg biliárdasztal, meg kert, meg MOZI, vagyis MOZI. Ahová a saját dvd-met vihetem le megnézni, kábé hat sornyi fotellal, ha esetleg harminc barátommal akarnánk megnézni valamit. Össze kell szednem ennyit. Érdemes lesz meglátogatni mostantól:) Is...

Igazi moziban a Super 8-et néztem meg, megint 2 óra az életemből. Az E.T és a LOST keveréke. A JJ. Abrahms, aki a LOSTot is írta, úgy látszik, minden filmjébe belerakja ezeket: óriási baleset, rejtélyes szörny, katasztrófajelenetek, filmfelvevőgép. Nem mintha a Super 8 filmnek amúgy lett volna jelentősége a filmben, és még a szörny arcán se dolgoztak sokat, úgy néz ki, mint E.T, csak levágták az orrát, megnyújtották a fejét, és az Alienből ellopták a testét, szerintem az volt a kelléktárban. Az új E.T épít magának egy űrhajót, oszt elmegy a földről, de előtte minden fémtárgyat egy nagy víztározóhoz vonz. Amikor a kisfiú HALOTT anyukájának (Kate: az anya minden filmben vagy nincs, vagy halott, az írók nem tudnak mit kezdeni az anyafigurával, Zoli: kivéve Dolores Claiborne) nyaklánca is felrepül két mosogatógép és mikrosütő közé, na akkor behánytam. És vége is lett a filmnek, hálistennek. Azért ez sokkal jobb, itt a mozi is tíz percre van, nem kell többé órákat utaznom a hatos metrón, bár ha belegondolok, ott fent is volt mozi:) csak ott az átlagéletkor volt kissé magasabb...

Most, hogy beköltöztem ide, a 21.-re, ahol erkély is van végre, meg most már virág is, most hazamegyek egy kicsit. Mire visszajövök, állást kell találnom. Különben mehetek haza. Azt meg nem. Ja, megismerkedtem az olasz producernővel, meghívtak vacsorázni. Kiderült, hogy nem is háromból, hanem hétből választottak engem a film megírására, ami azért mégis csak jobb. Most ilyen nevekkel dobálóznak, hogy Sandra Bullock meg Annette Bening, hát majd hiszem, ha látom. Mindenesetre Annette Benningnek főszerepet írni (szinkront már írtam, a Sopranosban szerepelt egyszer), az nagyon szép lenne. Otthon valami politikus szokta mondogatni, hogy "merjünk nagyot álmodni". Oké. Annette Bening. Elég nagy.