Poszt Mouse

Az egérűzés kicsit kizökkentett a rendes kerékvágásból. A rétegek, amikről Kate szokott beszélni, miszerint az embert egyszerre legalább öt dolog foglalkoztatja, miközben az órán ül és figyel, hatványozódnak annak függvényében, hogy hányan vannak egyszerre egy helyen, mert ugye ha mindenkit legalább öt dolog foglalkoztat párhuzamosan, akkor az öt ember esetében máris 25 réteg. Mindegy, anélkül, hogy ebbe mélyebben belemennék, nekem tegnap óta minden második réteg az egeremmel kapcsolatos volt. Egy: amíg nem vagyok otthon, elő fog-e jönni. Kettő: éjszaka elő fog-e jönni. Három: éjszaka tudok-e majd aludni. Négy: maga az átrohanás a piros szőnyegen, ez a jelenet újra és újra lejátszódik bennem. Öt: hogy fogom megoldani az egér megsemmisítését. Meg még hasonlók. Rákerestem az ultrahangos egérriasztóra, ötven dollár. Annyit megér. Nem volt egy boltban sem. Kezdtem kétségbe esni, mivel estig órám volt, a közös képviselő pedig hiába ígérte meg, hogy feljön, ha egyszer nem érek haza nyolc előtt. Eleve felébredtam hajnalban arra, hogy valami zörgeti a zacskókat, amivel betömtem a lukakat. Szerintem a hülye egér volt, aki persze nem tudott róla, hogy rajta lett kapva, ezért aztán ismét be akart jönni. Mivel későn feküdtem le és korán keltem, egész nap kómában voltam. Pedig reggeltől délig még be kellett fejeznem a könyvet, amit nem sokkal dél előtt sikerült is.

Leírni hogy FADE OUT (nem, elegánsan nem THE ENDET írunk, hanem FADE OUT-ot), ez a hét legszebb betű, amit mostanában el tudok képzelni. Elég nagyszerű érzés, még akkor is, hogyha ez csak a randi előtti pillanat, most van az, hogy az első mondattól az utolsóig le van írva minden, már csak meg kell ismerkedni a sztorival. A Noé Bárkája valójában csak most indul. Legnagyobb meglepetésemre a vége kifejezetten jó lett. Azért legnagyobb meglepetésemre, mert az ember fejében vannak jelenetek: ide akarok mindenkit. Legyenek mind együtt, aztán oldódjon meg minden. Kivitelezni az már egészen más. Rájöttem egy érdekes dologra, megint: a sztorik magukat írják, a sztori magától kiveti azt, ami nem is kell oda, és sokkal jobban oldja meg, mint én. Majdnem az összes szálat úgy zártam le, ahogy akartam, kettő poénról feledkeztem meg, ami kellett volna, de majd májusban. Annyi tévésorozatot fordítottam, annyit írtam is, hogy tévésorozat nyelven beszélek. Az jó is meg nem is. Nem jó, mert túl sok dialógust írok, viszont jó, mert van ritmusuk. Én sokat beszélek, ezért élvezem, ha a szereplők is sokat beszélnek, ami nem mindig kell. Most azt kell megtanulnom, hogy kevesebbet beszéljenek, mint én.

Megvolt egyébként az első adaptáció óránk Bennel. Ezt az órát nagyon fogom szeretni, mert engem mindig is érdekelt, hogyan adaptálnak egy könyvet vagy egy színdarabot filmre. Írnunk mondjuk nem kell, csak olvasnunk, első órán a Keresztapát. Pontosabban annak az első fejezetét. Ugyebár az alaptétel itt az, hogy egy "Airport trash" műből született egy klasszikus film. Két évvel ezelőtt pont én kérdeztem Bentől, hogy hogyan kell adaptálni, és már akkor is a Keresztapa volt a mániája, nem mintha nem lenne jó film. Megkérdezte a kedvenc filmünket és legjobban utált filmet. Még mindig az Annie Hall. és előre bocsánatot kértem a többiektől, de a Mamma Mia. Kiderült, hogy mindenki annyira utálta, mint én. Nyugodtan meg lehet kövezni, de Meryl Streep utóbbi öt filmje (Az Ördög Pradát visel, Mamma Mia, Kétely, Julia és Julia meg ez a legutóbbi borzalom az Alec Baldwinnal) kivétel nélkül fosok voltak, hosszúak, unalmasak, és egyiket sem lehetett volna eladni Meryl Streep nélkül, pedig ő sem volt bennük jó. A Mamma Mia egy nagyon-nagyon-nagyon rossz remake, Abba dalok történet nélkül összefűzve, énekleni nem tudó színészekkel, plusz Pierce Brosnannel, aki önmagában hordozza a tuti bukást. Tudom, a blog most elvesztett 24 olvasót. Annak is nagyon megörültem, hogy az Eredet nem csak nekem nem tetszett, hanem Benen kívül a legtöbb csoporttársamnak se. Engem nagyon felbosszantott az a film, mert mi már az, hogy egy terv minden akadály nélkül valósuljon meg, menjen mint kés a vajban, és a főszereplő a legvégén egy nyomorult szélforgó miatt hozzon milliárdos döntéseket. mert apuka mégiscsak szerette. Ómájgád. Nem beszélve Leóról, akinek a színjátszása leragadt a a szemöldök összevonásnál. Még tíz olvasó, tudom. Leót és Reneé Zellwegert kéne egy filmbe összehozni, lenne egy szájcsürörítő meg egy szemöldökösszevonó színész benne.

Az Acting óra jól sikerült, tegnap kellett a monológot előadni. Elsőre az enyém kicsit közepes lett, főleg értelmezési problémák miatt. És persze megint kiderült, hogy egy jó tanár, tudja, hogy mit kell csinálni, ha az ember nem érez rá egy figurára. A monlógban egy apa voltam, aki a fiát beszéli rá, hogy veszítsen el egy amerikai focimeccset. Ólrájt, gondoltam magamban. Sokat tudok az Amerikai fociról. Az első gyenguszka kísérlet után Mary elérte, hogy összevesszek a "fiammal", akit az egyik kedves csoporttársam játszott. Annyira felspannolt állapotba kerültünk, hogy egészen más hangnemben kezdtem el újra, és mind a ketten teljesen megdöbbentünk, hogy mennyivel jobb volt. Én lepődtem meg a legjobban.

Ma hazafelé a fejemben a rétegek lecsökkentek egyre, az egérre. Addig nem nyugszom, amíg meg nem veszem az egérűzőt. Három boltban nem volt. Az állatkereskedés (ahol az állatokért vannak, nem ellen) nem tart egérűzőt, a biztonság kedvéért megkérdeztem, van-e macskájuk. A csávó megkérdezte: mármint macskának való felszerelés? Mondom, nem, maga a macska. Az állat. Ha nincs egérölőjük, az is megteszi, de én addig haza nem megyek, amíg valami eszközöm nem lesz ellene. A negyedik boltban találtam meg ezt a hangkibocsátó izét (köszönet az Uhereczky Áginak), ami 2000 négyzetlábra távol tartja a kis rohadékokat. A biztonság kedvéért vettem kettőt. ("dobd be a vécébe és kétszer-háromszor húzd le). Kopogtam, mielőtt hazaértem. Hogy a kis rohadék időben kimenekülhessen a lakásból, ha bent van. Jó sokat trappoltam, úgy bonttam ki az egérűzőt, mintha kézigránát lenne, vagy legalábbis valami csodaszer, aminek a JELENLÉTE is megsemmisít mindent, amit én nem szeretnék a lakásba. Mindeneetre bedugtam a konnektorba mind a kettőt, most Texasig menekül a létező összes rágcsáló a városból. Megoldottam egy óriási Manhattani problémát.

Jövő hétre új órarendet kapunk és hozzálátok egy újabb film megírásához. Valami dráma lesz. Még nem tudom, mi. Kecske nem szerepel benne. Jaj de jó e-sre sikerült ez a mondat. Egerek sem lesznek benne. Mentem.